„Minden festményem a lelkem egy darabja, amely megalkotja önmagát.”

Egy nem túl szép téli napon kezdtem festeni, részben egy belső késztetés, részben a kedvesem biztatására. A gimnáziumi éveim alatt lettem a festészet rabja. Főként Csontváry Kosztka Tivadar színvilága ejtett rabul. Hosszú évekig más utakon jártam, de mindig magával ragadott, ha megláttam egy érdekes festményt. A festést autodidakta módon gyakorlom. Egy másik dimenzióban élek, ha ecsetet ragadok. Játszom a színekkel, a formákkal. Zene, érzés, hangulat, gondolat, vászon, festék…és megszületik egy festmény. Azt hiszem, dióhéjban ez vagyok én.